Ez volt ugyanis az első pillanat, amikor úgy istenigazán elgondolkoztam azon, hogy mit akarok kezdeni az életemmel, ha már van nekem egy olyan. Apámtól azt hallottam amióta az eszemet tudom, hogy ha valaki valamit igazán akar, azt el is éri. Ráadásul 7 év harcművészet állóképesség-fejlesztő gyakorlatai is belém égették a mondatot, amit kínaiul és magyarul ismételgetnünk kellett: "Ahol az akarat, ott a mód is". Nagy volt hát rajtam a felelősség, nem lehetett saját magam előtt sem csak úgy dobálóznom a szavakkal: "ezt szeretném, de hát azok a fránya körülmények... nem volt szerencsém..." (Belső-kontrollossá neveltek.)
Feküdtem az ágyon, és azon gondolkoztam, vajon mi lenne az, amit ha 70 évesen az unokámnak elmesélnék, akkor büszke lennék, mert azt érezném, volt értelme. Nem egy-két óra alatt leltem meg a választ, beletelt egy-két évbe is, mire konkrétan meg tudtam fogalmazni: egy olyan oktatási reformhoz lenne igazán jó hozzájárulni, mely által a gyerekek azt kapnák az iskoláktól, ami a lehető legtöbb - hogy megismerik, és el tudják helyezni önmagukat a világban, képesek kezelni a stresszt, toleránsak és észreveszik, ami számukra értéket közvetít. Ma már nem a lexikai tudás a legnagyobb kincs, amivel valaki rendelkezhet, hanem az, ha teljes életet él, hasznára van nemcsak saját magának, de így a társadalomnak is. Ez utóbbi ugyanis úgy működik, mint egy ház. Fontos, hogy milyenek az építőelemek, amikből áll: instabil építőkockákból nem lesz soha stabil a vár. Márpedig mi végre kiegyensúlyozott, stabil, fejlődő országban (világban) szeretnénk élni. Na ezért lenne jó végre tenni.
Meglehetősen utópisztikusnak tűnik ez mind, de megfelelő állóképességgel, kitartással, akarattal, szorgalommal, képzettséggel és tenniakarással hiszek benne, hogy sikerülhet. Sokan csak annyit mondanak: "Te aztán jó nagy fába vágtad a fejszédet!", de én makacs fajta vagyok: szeretem a fákat, és azt remélem, hogy ők is szeretnek engem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
belasson 2007.04.11. 13:04:06
justeva 2007.04.13. 22:40:09
Hiszem, hogy az unokád büszke lesz rád.
Én már most is az vagyok.
muguete 2007.04.14. 16:22:38
(Legyél többet a családdal is(=)
Geeergő · http://geeergo.blogter.hu 2007.04.25. 23:03:49
priszcilla · tanulmanyut.blog.hu 2007.12.04. 00:34:57